|
Suttog a múlt-A titkokat sohasem felejtik el
Viki92 2006.04.21. 15:22
Phoebe számára nyilvánvalóvá vált, hogy valami nagyon nincs rendben. Mindenki úgy volt öltözve, mint a hálaadásnapi hagyományos színdarabok szereplői. Aztán a lovak, a szekerek, a faépületek... Hacsak nem valami nagyon bizarr amerikai őstelepesbuli közepére csöppentem, gondolta magában, akkor az a démon egy másik időbe hozott - ami még csak közel sincs San Fransisco időzónájához!
Egyszerre úgy látszott, mintha a faluban mindenki csak azért tömörült volna össze, hogy a szekér mögött elbújt furcsa lányt bámulja.
-Lássa a pocakját? - ráncolta a szemöldökét egy öregasszony. - Gyűrűvel döfték át. Megjelölte az ördög, úgy éljek!
Phoebe lenézett saját magára. - Csak köldökpiercing... - motyogta magának.
- Boszorka! - kezdett rá a falusi tömeg, egyre szorosabb gyűrűt fonva köré. - Boszorka! Boszorka!
Phoebe érezte, ahogy a hátán feláll a szőr. Ha emlékei nem csaltak, a múltban élt emberek nem rajongtak túlzottan a boszorkányokért. Sőt, igazából gyakran elvi kérdést csináltak a meggyilkolásukból.
Tükörszilánk, torzított kép,
Zsebóra törött számlapja,
Gyógynövény ég védelemért,
Időn át küldj egy új korba.
Phoebe Halliwellnek meglehetősen rosszul indul a napja: egy rejtélyes démon magával rántja az 1600-as évekbeli Salemba. Nincs lehetősége életjelet adni magáról nővéreinek, visszajutni a saját korába pedig még kevésbé.
A fiatal boszorkány segítséget remél saját ősétől, Melinda Warren lányától, vele azonban valami nagyon nincs rendben. Az idő közben egyre fogy, mert a gyilkos démon újra Phoebe nyomában van.
Eközben a jelenben, Prue és Piper fel sem tudja fogni testvérük elvesztését, de nem ez az egyetlen problémájuk.
Valahogy mind a ketten egyre jobban a gonosz erők felé fordulnak, és lassan teljesen elfelejtik, hogy van még egy testvérük.
De miért? És hogyan tudják a Bűbájos boszorkák egymástól évszázadokkal elválasztva megmenteni a jövőt- és saját magukat - a Hármak Ereje nélkül?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
